Teljes területe 52 négyzetkilométer, a belterület ebből négy és fél. A város lélekszáma a hozzá tartozó Kistiszahát lakosaival együtt 4481 fő.
A szarvasmarha tenyésztés és tartás mellett kiemelt figyelmet fordítottak a lótenyésztésre. A századforduló és az azt követő évtizedek komoly fellendülést indítottak el a település életében. Ez volt az első szakasz mely kialakította Dombrád jelenlegi arculatát és a térségben betöltött szerepét. Ennek a kornak meghatározója volt a keskeny nyomközű vasút, melyen az első Szerelvény Dombrád és Nyíregyháza között 1905. december 21-én indult el. A település fejlettségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a húszas években két gőzmalom működött, villanytelepe, néma mozija, állandó piaca, postája, távírdája, gyógyszerésze volt a falunak.
Szellemi életének fellendülését hozta az 1925-ben megépült polgári iskola. (Melynek építésekor a terület feltöltésére 5000 lovas szekér homokot használtak fel.) A szomszédos Borsod Megyével a kapcsolatot az 1922-ben megépült pontonhíd biztosította. Dombrád Református település volt és az is maradt. Itt található a Tiszántúl egyik legnagyobb temploma, melyet 1913-ban szenteltek fel. Az I. Világháború a községtől 132, a II. Világháború 106 áldozatot követelt. Az elhunytak emlékét két emlékmű örökíti meg. 1950-től több olyan szervezett és intézmény kezdi meg működését, amelyek ma is meghatározói a településnek. Így többek között az Óvoda, Állami általános iskola, MGTSZ, ÁFÉSZ, OTP, tűzéptelep, stb.
A meglévőket követi az új intézmények és létesítmények megépítése, Művelődési ház, Könyvtár, szélesvásznú MOZI, Körzeti Orvosi rendelő, Ravatalozó, 200-főt foglalkoztató varroda. A település 1971-ben megkapja a nagyközségi címet. A település életében a rendszerváltás követően történelmi léptékű fejlődés indul el. Kiépül a teljeskörű infrastruktúra, azaz minden utcában van vezetékes ivóvíz, gáz, szennyvízhálózat, szilárd burkolatú út, telefon. A település létrehozza a rendőrőrsöt, bővíti az általános iskolát, megépül a 16 tantermes Móra Ferenc Általános Iskola és Gimnázium.
1993-ban újból megkezdi működését a Református általános iskola. Elkészül a Helytörténeti kiállítás, a Vasúti múzeum, állandó Vasúti Járműkiállítás, a Képtár és a Kossuth Lajos emlékszoba. Tovább bővülnek a köztéri alkotások, a Móra Ferenc szoborcsoport, egészalakos Kossuth Lajos szobor, Baross Gábor emlékoszlop és az 1848-as szabadságharcban besorozott honvédek emlékműve. A települést a Kossuth Országos Szövetség emlékhelyé nyilvánította. Kossuth követté választásának évfordulóját a település minden évben megünnepli. A település csodálatos Tisza-parttal rendelkezik, ahol két panzió, két kemping, 136 üdülő található.
A Tisza-parton a szolgáltatást a Motel, Csárda, DISCÓ a szabadtéri strand és több kereskedelmi egység biztosítja. A település jövőjét a fejlett mezőgazdaságában az arra épülő feldolgozóiparban és a csodálatos Tisza-partra alapozott Falusi Turizmusban lehet meghatározni. A turizmus azaz vendégfogadás és ellátás tiszta szép virágos környezet nélkül elképzelhetetlen. Dombrád 1999-ben Országos első helyezést ért el a "Virágos Magyarországért" mozgalomban. 2000-évben az Európai Virágos Városok és Falvak versenyében Ma gyarországot képviselte. Az eredményhirdetést az észak-írországi Broughshane-ban tartották, ahol Dombrád ezüstdíjat kapott, valamint Magyarországon először a Kertészek Világszövetségének különdíját is elnyerte a település. A szép eredményeket országosan is elismerték hiszen Dombrád 2000 július 1-től megkapta a Városi rangot.
Dombrád címerének története:
Dombrád város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Rétköz északkeleti részén fekszik, 103 méter magasságban a tengerszint felett. Északi határa a Tisza folyó, amely egyben a megye határa is. Északkelet felől Tiszakanyár, kelet felől Pátroha, délről Gégény, délnyugati és nyugati irányból Demecser, Kék, Beszterec és Tiszatelek községek közigazgatási területe határolja. Teljes területe 52 négyzetkilométer, a belterület ebből négy és fél. A város lélekszáma a hozzá tartozó Kistiszahát lakosaival együtt 4481 fő.
Dombrád címere álló, csücskös talpú, hasítással osztott pajzs, amelynek jobb oldali arany mezejének hullámos tagolású kék udvara felett vörös rák lebeg, a bal oldali kék mező ívekkel tagolt zöld udvarán ugró arany szarvas látható. A pajzs felsőélén enyhén jobbra forduló, természetes színű, kereszt alakú lélegzőnyílással ellátott csöbörsisak található, rajta rubinokkal és zafírokkal ékesített ötágú arany leveleskorona van.
A címer fő motívumai az 1500-as évek helyi pecsétnyomatain alapulnak, rákot ábrázolt felülnézetben a Dombrádba időközben beolvadt Öntelek pecsétje, az ugyanezen időből származó dombrádi pecséten négy gyümölcsfa között ugró szarvas látható. A rák és a hullámokkal tagolt kék mező a hajdani vízivilágra utal, a zöld halmok a település nevét szemléltetik. Régmúlt korokra emlékeztetnek, a honfoglalók tarsolylemezét idézik a pajzsalak ívelt vonalai, a sisak formáját.
