A tiszta szó becsülete, a jó munka tisztelete, a rendezett családi élet védelme, a nemzedékek békés együtt élése,mind valósággá lehet. Aki reménységről beszél ma, az jót tesz. Aki vall is saját reménységéről,még jobbat tesz. Aki másokat is reménységre bátorít, az a legjobbat teszi. Nagy szükség van napjainkban is a hitre, a reménységre, a megújulásra. A régi időkben a húsvéti víznek,mint az élet vizének, a tisztaság, a termékenység szimbólumának különleges erőt tulajdonítottak. Hittek annnak tisztító erejében, igy űzték el a betegséget, és biztosították az egészséget az esztendő hátralévő részére.
 
A Húsvét másik jelképe a piros tojás. A piros tojás üzenetet hordoz: a szeretetet, a megbecsülés, az összetartozás üzenetét. Tudjuk, a tojás ősi jelkép, a megújulást, az életet, a kezdetet jelenti évezredek óta. Igy vált a húsvéti rigmusokban ajándékká, a figyelmesség és jókivánság "fizetőeszközévé".

A Húsvéthétfő hagyományosan mindig is az összetartoztás ,az egymáshoz tartozás kifejezésének az alkalma volt, nem pedig az egymás elől való elmenekülésé, mint napjainkban. Arra adott lehetőséget, hogy családon belül vagy kívűl rokonok, barátok meglátogassák egymást, és megerősítsék az egymáshoz fűződő kötelékeiket. Úgy gondolom, hogy ma erre nagyobb szükség van, mint valaha, hiszen az emberi kapcsolatokat semmi sem pótolja. Az összetartozás érzése elhal, ha nincsenek együttgondolkodásra, emlékezésre indító, közös élményeinket gazdagító alkalmak. Ebből következik, hogy az a közösség, amelyik ragaszkodik a hagyományaihoz, és képes újakat is teremteni, az bízik a jövőjében. Jó látni, hogy évről évre visszatalálunk az ünnepeinkhez.

Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánok szeretettel minden városlakónak!