A Húsvét ma már szinte sehol sem jelenti azt, mint régen. A népi kultúra emlékei lassan kikopnak mindennapjainkból. Sokan inkább használják arra a néhány nap szünetet, hogy elutazzanak valahová pihenni, kikapcsolódni, minthogy a számukra egyre terhesebb locsolkodós játékban részt vegyenek.
Ki ne emlékezne ifjúsága húsvéti reggeleire, amikor ünnepi ruhában és dobogó szívvel indult el a kölnivizes üveget szorongató gyermek, hogy felköszöntse azokat, akiket szeret, s a fiatalember, hogy belenézzen azokba a szemekbe, amelyekrõl annyit álmodott? Igaz, ezek a délelõttök néha igencsak furcsa eseményeket tartogattak, s nem voltak híján a humornak sem, de akár így, akár úgy, kitörölhetetlenül belevésõdtek emlékezetünkbe.

Kedves Olvasó!

Mit jelent a húsvét a katolikus keresztény egyháznak és a hívók részére? Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja - gyászünnep. “Világ világa, virágnak virága. Keserûen kínzatul, Vas szegekkel veretül.” A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tûz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelõ nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképezõ bárányt a zászlóval.

Kedves Városlakók!

A közelgõ húsvéti ünnepek alatt kívánok mindenkinek testi-lelki megújulást, tartalmas idõtöltést. Használják ki a ünnepi alkalom által kínált szép tavaszi napokat a családi és rokoni szálak, kapcsolatok erõsítésére, megújítására.

Áldott húsvéti ünnepeket kívánok mindannyiuknak!

                                Kozmáné Kasza Veronika
                                           polgármester