2018. december 16. vasárnap
2013. június 24.

Helytörténeti gyűjtemény

Helytörténeti gyűjtemény Helytörténeti gyűjtemény

HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS ÉS Horváth József Alkotóház

Dr. Horváth József Igazgató és lokálpatrióta

Az alkotóház névadója, dr. Horváth József 1903-ban született Mezőkovácsházán. Ő volt 1927-től egészen 1948-ig a dombrádi polgári iskola igazgatója. Dombrádi kötődését jól példázza, hogy több helytörténeti munkáján kívül 1966-os doktori disszertációja a „Dombrád története a jobbágyság felszabadításáig” címet viselte. A Helytörténeti Kiállítás és Horváth József Alkotóház közel tizenkét millió forintos támogatás során újult meg.

A 2012. augusztus 20-ai ünnepséggel párhuzamosan került sor a Horváth József nevével fémjelzett alkotóház és helytörténeti kiállítás átadására. Az épületben négy bemutatótermet alakítottak ki, melyek valamilyen formában kapcsolódnak Dombrád történelméhez és mindennapjaihoz.

Kőbalta és malomkő ( Hatezer éves Dombrád )

Az első írásos emlék a településsel kapcsolatban 1067-ből való. Ez az oklevél tizennégy dombrádi családot említ, akik egy Borsod megyei apátság építéséhez szállították a gerendát. A kiállító teremben megtekinthető egy őskorban nálunk talált kőbalta, valamint egy olyan kézi malomkő, melyhez a nők a kukoricát dörzsölték. Az írásos emlékek közül említésre méltó az 1312-es Károly Róbert-féle oklevél is.

A jelenleg Münchenben lévő, de itt, Dombrádon előkerült kelta edényről, valamint az 1954-ben megtalált, jelenleg a Nemzeti Múzeumban kiállított kardkoptatóról is megtekinthető egy-egy felvétel a helytörténeti szobánkban. Összességében elmondható, hogy nagyon érdekes és izgalmas történeti emlékekkel találkozhat a dombrádi helytörténeti kiállításon az ide ellátogató érdeklődő. dr. Sipos József egyetemi docens tervei alapján készült a kiállító helyiség.

Mesterségek - Életképek

A történeti gyűjteménnyel szomszédos szobában a településre leginkább jellemző szakmákat foglalták keretbe, itt a fodrász- és a kádármesterséggel, illetve a kenderfeldolgozással kapcsolatos eszközöket állították ki a szakemberek. A harmadik helyiség egy mángorlóággyal, kis- és nagykredenccel berendezett szoba, amelybe a falusi élethez nélkülözhetetlen használati tárgyak is ide kerültek.

Alkotó szoba

Tizenöt éve, 1997 óta tartanak Dombrádon képzőművészeti alkotó táborokat, melyen határon túlról érkező művészek is részt vesznek. Ezen táborok egy-egy remekműve került a negyedik szoba falaira, (illetve a település intézményiben is megtalálhatók az alkotások) amely az alkotó szoba nevet viseli magán.

A táborok legszebb alkotási kerültek ki a falakra. Olyan tevékenységek népszerűsítése folyik itt, mint a festészet, gyöngyfűzés, agyagozás, hímzés és fafaragás. A kiállításokról érdeklődni lehet: Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár 4492 Dombrád, Kossuth út 60. Tel./Fax.: 45/465-032

Alkotó szoba nyitvatartás
Hétfő: 8:00-16:00
Kedd: 8:00-16:00
Szerda: 9:00-16:00
Csütörtök: 9:00-16:00
Péntek: 9:00-16:00
Szombat: 13:00-16:00
Vasárnape: 14:00-17:00

VÁROSI KÉPTÁR

A Képtár kialakításában az volt a cél, hogy összegyűjtsük mindazokat az amatőr- vagy képzőművészeket, akik itt a faluban éltek, vagy élnek, avagy kötődnek valamelyest hozzánk, és munkáikból ízelítőt adjunk az ide látogatóknak. Az épület a század első felében Baptista Imaház volt. Környezete lentes, mélyebb része a falunak.

VÁROSI KÉPTÁR

A mellette meghúzódó kanyargós ér része annak a belvíz gyűjtőnek, ami végighúzódott, kanyargózott Dombrád nyugati részétől keletre, a Hunyadi utcától a vasút vonalának mentén, egészen a Petőfi utcán végig a Pátrohai út felé. Még ma is sokan emlékeznek, a hosszú mély árkokra esős időben tele vízzel, amit aztán részben feltöltöttek, részben lefedtek. A vízgyűjtő környéke itt az Imaház helyén mocsaras ingoványos terület volt. A Református Egyházból kiváló és baptista hitet vállaló közösség számára a falu előljárósága ezt a helyet jelölte ki Baptista Imaház építésére. Ezen felekezet nem egyedül Dombárdon volt megtalálható, sok más szabolcsi községben is szerveződtek. Volt olyan helység, ahol az új vallás követőit elzavarták a községből. Itt Dombárdon sem volt egyértelmű az elfogadásuk, de ha nem is a főutcán és nem is építésre legalkalmasabb helyen, de kezdhettek maguknak templomot építeni. Volt a baptista egyháznak saját énekkara és fúvós zenekara is. Élet volt ebben a kis épületben. Az ötvenes években itt is, mint minden egyházban az ateista szellem térhódítása miatt halódott a közösség. Az idősek kiöregedtek, nem volt utánpótlás. A nyolcvanas évek második felében Molnár Géza református lelkész kezdeményezésére kissé rendbe tették az épületet, környékét, és a kisebbség részére vasárnaponként istentiszteletet tartottak. A gondolat nagyon nemes volt, hisz a cigányság felemelkedését tanítással, lelki ráhatással, maradandó értékek tolmácsolásával kívánta segíteni. Azonban két-három évi lelkes templomba járásuk hétről-hétre csökkent, majd már nem volt kinek prédikálni, nem volt értelme istentiszteletet tartani. 1997-ben a helyi Önkormányzat teljesen rendbe hozatta az épületet, a kisvárdai Baptista Egyházzal egyetértésben. Az épület megmaradt az egyház tulajdonában. Úgy van kialakítva a belső berendezés (szószék, párnázott székek), hogy bármikor egyházi rendezvény megtartására is alkalmas. A falakat fehérre tapétázták, parkettáztak, futó szőnyeggel hangtalanítottak. A mennyezeti csillárokkal és a fali lámpákkal tették a falakon körben elhelyezett festményeket jól láthatóvá. A helyiségben időszakos kiállítások tekinthetők meg, melyről folyamatos tájékoztatást nyújtunk. A kiállítás előzetes egyeztetés alapján látogatható!

A kiállításokról érdeklődni lehet: Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár 4492 Dombrád, Kossuth út 60. Tel./Fax.: 45/465-032

VASÚTI MÚZEUM

VASÚTI MÚZEUM

Maga az épület három célt is szolgált. A vasútállomás oldalán, nyíló ajtón át egy vonatkísérő laktanya található. Az éjszaka ideérkező vonatszemélyzet pihenését biztosította. Az udvarból nyíló ajtón átjutottunk egy közös folyosóra, ebből nyílt a pályamester irodája és a pályamester szolgálati lakása. A személyszállítás megindulásától, 1906-tól 1987-ig a fenti célt szolgálta az épületnek ez a része. 1987-től 1991-ig a MÁV dolgozó szolgálati lakása volt. 1991-től 1995-ig az épület üresen állt. Állapota romlott, majd az Önkormányzat szárnyai alá vette és elkészítette a Vasúti Múzeum számára. A múzeum anyagának magját Jóga László gyűjteménye képezi. A múzeum tárgyainak gyűjtése folyamatos, és az eltelt évek alatt jelentősen gyarapodott a gyűjtemény.

A kiállításokról érdeklődni lehet: Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár 4492 Dombrád, Kossuth út 60. Tel./Fax.: 45/465-032

VASÚTI JÁRMŰKIÁLLÍTÁS

Nyíregyházáról Dombrádra a fapados, széntüzeléses vonattal érkező utast, kiránduló csoportot ma már a végállomáson sok-sok látnivaló várja. Vasúti Járműkiállítás, Vasúti Múzeum, Képtár, Helytörténeti Kiállítás és a Kossuth Lajos Emlékszoba. A Vasúti Járműkiállítást 1996-ben nyitottuk meg, a második kisvasúti napon. Az állandó kiállításra örömmel fogadunk minden kedves látogatót és reméljük tarsolyukban szép emlékkel térnek haza. A kiállított járművek gyűjtése állandó és folyamatos.

VASÚTI JÁRMŰKIÁLLÍTÁS

Az első vágányon diesel motoros mozdony és egy személykocsi áll. A mozdony gyártója Welheim Piczk Vagon és Gépgyár Győr. Gyártási éve 1961, típusa MK48. Dombrád állomásra minden vonatot az az MK48-as típusú mozdony továbbít a hatvanas évektől napjainkig. A személyszállítás megindulását követően 1906-tól a hatvanas évekig gőzmozdony szállított. Sajnos a skanzenból még egyelőre hiányzik ez a típus. A személykocsi gyártója MÁV Debreceni Járműjavító. Gyártási éve 1958, típusa Bax. A személykocsi fapados, széntüzeléses, a múltat idézi, de napjainkban is ezen utaznak az utasok. A XXI. század elején ilyen kocsi az ország területén már csak a megmaradt néhány keskeny nyomközű és eredeti vasutakon közlekedik. A második vágányon egy nyitott teherkocsi és egy fedett teherkocsi látható. A nyitott teherkocsi gyártója a MÁV Székesfehérvári Járműjavító. Gyártási éve 1960, típusa Faw. A fedett teherkocsi gyártója MÁV Székesfehérvári Járműjavító. Gyártási éve 1959, típusa Haw. Teherkocsit ugyan ma már ritkán látni, mivel a kilencvenes évek elején az áruszállítás a kisvasúton megszűnt. Esetleg nyitott teherkocsi belső használatra maradt a forgalomban. Pedig a múltban igen nagy jelentősége volt az áruszállításban. A környéket ellátó tüzépre ezzel szállították a lakosságnak a fűtéshez a szenet, fát, az építéshez szükséges anyagokat (sódert, téglát, cementet, stb.). Mivel a környék talaja kedvező a cukorrépa termeléshez, a termelőszövetkezet és az egyéni gazdák nagy mennyiségű őszi betakarított répáját évtizedeken keresztül ezekkel a nyitott kocsikkal szállították Szerencsre, a cukorgyárba. Ezekkel a kocsikkal juttatták el az itt élő emberek megtermelt javaikat más városokba. Naponta több szerelvény indult Nyíregyházára. Még a hetvenes években is három szerelvény szinte az ország minden részére szállított almát, hagymát, babot, burgonyát. A harmadik vágányon permetező kocsi és egy önürítős kőszállító kocsi található. A permetező kocsi a pályaszakasz gyomirtását végezte. Régen, amikor még tekintélye volt a vasútnak, vasutasoknak, sok ember dolgozott a vasúti pálya mellett. Nyári szünidőben a gyomtalanítást is fekete klott-gatyás gyerekek végezték kevés bérért. Kapálták a vasúti pálya sín melletti részét, irtották a gyomot. Az önürítős kőszállító kocsi alkalmas zúzott kő, bányakavics, homok és egyéb ömlesztett anyagok szállítására és a felhasználás helyén történő ürítésre. A kocsi végén van egy tekerő szerkezet, amely segítségével oldalra lehet a kocsi szekrényt billenteni. A negyedik vágányon pályafenntartásnál használatos járműveket látunk. Kaiser vágánymérő, fékezhető pályakocsi, fék nélküli pályakocsi, motoros hajtány, pályamesteri kocsi, pályakocsi, mely ütközős, fékezhető. Ezzel szállították a vasúti dolgozók a munkájukhoz szükséges szerszámokat. A kisebb brigádok dolgozói is erre ültek fel. A pályakocsi úgy van kiképezve, hogy a végén jobb és bal oldalt egy-egy vájat van. Ebbe a vájatba két dolgozó egy-egy lábával térdelt, a másik lábával pedig lökte a kocsit. Így haladtak előre a sínen. A negyedik vágányon lévő apróbb járműveket főként a kiránduló gyerekek, gyerekes családok vizsgálgatják nagy érdeklődéssel. Felülnek rájuk, helyben vezetik és pilótának érzik magukat.

A Vasúti Járműkiállítás egész évben ingyenesen látogatható!

Beszámoló a 1286/2 hrsz. Dombrádi Szivattyúházról

A Kormány az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdés c) és e) pontja, valamint a 36. § (3) bekezdése alapján úgy döntött, hogy az állami vagyonba tartozó 1286/2 hrsz. Szivattyúház, ingyenesen, Dombrád Város Önkormányzat tulajdonába került, múzeumi hasznosítás céljából.


Az állami vagyonba tartozó ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló megállapodásban, mely Dombrád Város Önkormányzata, az MNV Zrt., és a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság között jött létre, vállalta az előírt kötelezettségeket. Ezen feladatok ellátását jelen beszámoló keretében kívánom ismertetni:

Az ingatlant Dombrád Város Önkormányzata a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 42.§.-a szerinti múzeum céljára vette tulajdonába és a település egyik kiemelt fontosságú helyi értékeként hagyományápolás és az épített környezet védelmének szellemében szeretné bemutatni az itt élőknek illetve a településre látogatóknak.

A Szivattyúház környezetvédelmi, tűzszerészeti, vegyvédelmi és az esetleges egyéb szennyeződésektől mentesítve lett. A környezet állapota felmért és kármentesített. Az épület állagának megóvása érdekében külső és belső festésre került sor. A gépek felújításra kerültek, bemutatásra alkalmassá váltak.

A település számára mindig is fontos volt történelmi múltjának, egykori épített környezetének megismerése, bemutatása.

Megjelent: 4349 alkalommal
Értékelés:
(8 szavazat)

Lájkolsz?

Adattár

Archivum

« December 2018 »
H K Sze Cs P Szo V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31