Helytörténeti gyűjtemény

Helytörténeti gyűjtemény Helytörténeti gyűjtemény

HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS ÉS Horváth József Alkotóház

Dr. Horváth József Igazgató és lokálpatrióta

Az alkotóház névadója, dr. Horváth József 1903-ban született Mezőkovácsházán. Ő volt 1927-től egészen 1948-ig a dombrádi polgári iskola igazgatója. Dombrádi kötődését jól példázza, hogy több helytörténeti munkáján kívül 1966-os doktori disszertációja a „Dombrád története a jobbágyság felszabadításáig” címet viselte. A Helytörténeti Kiállítás és Horváth József Alkotóház közel tizenkét millió forintos támogatás során újult meg.

A 2012. augusztus 20-ai ünnepséggel párhuzamosan került sor a Horváth József nevével fémjelzett alkotóház és helytörténeti kiállítás átadására. Az épületben négy bemutatótermet alakítottak ki, melyek valamilyen formában kapcsolódnak Dombrád történelméhez és mindennapjaihoz.

Kőbalta és malomkő ( Hatezer éves Dombrád )

Az első írásos emlék a településsel kapcsolatban 1067-ből való. Ez az oklevél tizennégy dombrádi családot említ, akik egy Borsod megyei apátság építéséhez szállították a gerendát. A kiállító teremben megtekinthető egy őskorban nálunk talált kőbalta, valamint egy olyan kézi malomkő, melyhez a nők a kukoricát dörzsölték. Az írásos emlékek közül említésre méltó az 1312-es Károly Róbert-féle oklevél is.

A jelenleg Münchenben lévő, de itt, Dombrádon előkerült kelta edényről, valamint az 1954-ben megtalált, jelenleg a Nemzeti Múzeumban kiállított kardkoptatóról is megtekinthető egy-egy felvétel a helytörténeti szobánkban. Összességében elmondható, hogy nagyon érdekes és izgalmas történeti emlékekkel találkozhat a dombrádi helytörténeti kiállításon az ide ellátogató érdeklődő. dr. Sipos József egyetemi docens tervei alapján készült a kiállító helyiség.

Mesterségek - Életképek

A történeti gyűjteménnyel szomszédos szobában a településre leginkább jellemző szakmákat foglalták keretbe, itt a fodrász- és a kádármesterséggel, illetve a kenderfeldolgozással kapcsolatos eszközöket állították ki a szakemberek. A harmadik helyiség egy mángorlóággyal, kis- és nagykredenccel berendezett szoba, amelybe a falusi élethez nélkülözhetetlen használati tárgyak is ide kerültek.

Alkotó szoba

Tizenöt éve, 1997 óta tartanak Dombrádon képzőművészeti alkotó táborokat, melyen határon túlról érkező művészek is részt vesznek. Ezen táborok egy-egy remekműve került a negyedik szoba falaira, (illetve a település intézményiben is megtalálhatók az alkotások) amely az alkotó szoba nevet viseli magán.

A táborok legszebb alkotási kerültek ki a falakra. Olyan tevékenységek népszerűsítése folyik itt, mint a festészet, gyöngyfűzés, agyagozás, hímzés és fafaragás. A kiállításokról érdeklődni lehet: Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár 4492 Dombrád, Kossuth út 60. Tel./Fax.: 45/465-032

Alkotó szoba nyitvatartás
Hétfő: 8:00-16:00
Kedd: 8:00-16:00
Szerda: 9:00-16:00
Csütörtök: 9:00-16:00
Péntek: 9:00-16:00
Szombat: 13:00-16:00
Vasárnape: 14:00-17:00

VÁROSI KÉPTÁR

A Képtár kialakításában az volt a cél, hogy összegyűjtsük mindazokat az amatőr- vagy képzőművészeket, akik itt a faluban éltek, vagy élnek, avagy kötődnek valamelyest hozzánk, és munkáikból ízelítőt adjunk az ide látogatóknak. Az épület a század első felében Baptista Imaház volt. Környezete lentes, mélyebb része a falunak.

VÁROSI KÉPTÁR

A mellette meghúzódó kanyargós ér része annak a belvíz gyűjtőnek, ami végighúzódott, kanyargózott Dombrád nyugati részétől keletre, a Hunyadi utcától a vasút vonalának mentén, egészen a Petőfi utcán végig a Pátrohai út felé. Még ma is sokan emlékeznek, a hosszú mély árkokra esős időben tele vízzel, amit aztán részben feltöltöttek, részben lefedtek. A vízgyűjtő környéke itt az Imaház helyén mocsaras ingoványos terület volt. A Református Egyházból kiváló és baptista hitet vállaló közösség számára a falu előljárósága ezt a helyet jelölte ki Baptista Imaház építésére. Ezen felekezet nem egyedül Dombárdon volt megtalálható, sok más szabolcsi községben is szerveződtek. Volt olyan helység, ahol az új vallás követőit elzavarták a községből. Itt Dombárdon sem volt egyértelmű az elfogadásuk, de ha nem is a főutcán és nem is építésre legalkalmasabb helyen, de kezdhettek maguknak templomot építeni. Volt a baptista egyháznak saját énekkara és fúvós zenekara is. Élet volt ebben a kis épületben. Az ötvenes években itt is, mint minden egyházban az ateista szellem térhódítása miatt halódott a közösség. Az idősek kiöregedtek, nem volt utánpótlás. A nyolcvanas évek második felében Molnár Géza református lelkész kezdeményezésére kissé rendbe tették az épületet, környékét, és a kisebbség részére vasárnaponként istentiszteletet tartottak. A gondolat nagyon nemes volt, hisz a cigányság felemelkedését tanítással, lelki ráhatással, maradandó értékek tolmácsolásával kívánta segíteni. Azonban két-három évi lelkes templomba járásuk hétről-hétre csökkent, majd már nem volt kinek prédikálni, nem volt értelme istentiszteletet tartani. 1997-ben a helyi Önkormányzat teljesen rendbe hozatta az épületet, a kisvárdai Baptista Egyházzal egyetértésben. Az épület megmaradt az egyház tulajdonában. Úgy van kialakítva a belső berendezés (szószék, párnázott székek), hogy bármikor egyházi rendezvény megtartására is alkalmas. A falakat fehérre tapétázták, parkettáztak, futó szőnyeggel hangtalanítottak. A mennyezeti csillárokkal és a fali lámpákkal tették a falakon körben elhelyezett festményeket jól láthatóvá. A helyiségben időszakos kiállítások tekinthetők meg, melyről folyamatos tájékoztatást nyújtunk.

VASÚTI JÁRMŰKIÁLLÍTÁS

Nyíregyházáról Dombrádra a fapados, széntüzeléses vonattal érkező utast, kiránduló csoportot ma már a végállomáson sok-sok látnivaló várja. Vasúti Járműkiállítás, Vasúti Múzeum, Képtár, Helytörténeti Kiállítás és a Kossuth Lajos Emlékszoba. A Vasúti Járműkiállítást 1996-ben nyitottuk meg, a második kisvasúti napon. Az állandó kiállításra örömmel fogadunk minden kedves látogatót és reméljük tarsolyukban szép emlékkel térnek haza. A kiállított járművek gyűjtése állandó és folyamatos.

VASÚTI JÁRMŰKIÁLLÍTÁS

Az első vágányon diesel motoros mozdony és egy személykocsi áll. A mozdony gyártója Welheim Piczk Vagon és Gépgyár Győr. Gyártási éve 1961, típusa MK48. Dombrád állomásra minden vonatot az az MK48-as típusú mozdony továbbít a hatvanas évektől napjainkig. A személyszállítás megindulását követően 1906-tól a hatvanas évekig gőzmozdony szállított. Sajnos a skanzenból még egyelőre hiányzik ez a típus. A személykocsi gyártója MÁV Debreceni Járműjavító. Gyártási éve 1958, típusa Bax. A személykocsi fapados, széntüzeléses, a múltat idézi, de napjainkban is ezen utaznak az utasok. A XXI. század elején ilyen kocsi az ország területén már csak a megmaradt néhány keskeny nyomközű és eredeti vasutakon közlekedik. A második vágányon egy nyitott teherkocsi és egy fedett teherkocsi látható. A nyitott teherkocsi gyártója a MÁV Székesfehérvári Járműjavító. Gyártási éve 1960, típusa Faw. A fedett teherkocsi gyártója MÁV Székesfehérvári Járműjavító. Gyártási éve 1959, típusa Haw. Teherkocsit ugyan ma már ritkán látni, mivel a kilencvenes évek elején az áruszállítás a kisvasúton megszűnt. Esetleg nyitott teherkocsi belső használatra maradt a forgalomban. Pedig a múltban igen nagy jelentősége volt az áruszállításban. A környéket ellátó tüzépre ezzel szállították a lakosságnak a fűtéshez a szenet, fát, az építéshez szükséges anyagokat (sódert, téglát, cementet, stb.). Mivel a környék talaja kedvező a cukorrépa termeléshez, a termelőszövetkezet és az egyéni gazdák nagy mennyiségű őszi betakarított répáját évtizedeken keresztül ezekkel a nyitott kocsikkal szállították Szerencsre, a cukorgyárba. Ezekkel a kocsikkal juttatták el az itt élő emberek megtermelt javaikat más városokba. Naponta több szerelvény indult Nyíregyházára. Még a hetvenes években is három szerelvény szinte az ország minden részére szállított almát, hagymát, babot, burgonyát. A harmadik vágányon permetező kocsi és egy önürítős kőszállító kocsi található. A permetező kocsi a pályaszakasz gyomirtását végezte. Régen, amikor még tekintélye volt a vasútnak, vasutasoknak, sok ember dolgozott a vasúti pálya mellett. Nyári szünidőben a gyomtalanítást is fekete klott-gatyás gyerekek végezték kevés bérért. Kapálták a vasúti pálya sín melletti részét, irtották a gyomot. Az önürítős kőszállító kocsi alkalmas zúzott kő, bányakavics, homok és egyéb ömlesztett anyagok szállítására és a felhasználás helyén történő ürítésre. A kocsi végén van egy tekerő szerkezet, amely segítségével oldalra lehet a kocsi szekrényt billenteni. A negyedik vágányon pályafenntartásnál használatos járműveket látunk. Kaiser vágánymérő, fékezhető pályakocsi, fék nélküli pályakocsi, motoros hajtány, pályamesteri kocsi, pályakocsi, mely ütközős, fékezhető. Ezzel szállították a vasúti dolgozók a munkájukhoz szükséges szerszámokat. A kisebb brigádok dolgozói is erre ültek fel. A pályakocsi úgy van kiképezve, hogy a végén jobb és bal oldalt egy-egy vájat van. Ebbe a vájatba két dolgozó egy-egy lábával térdelt, a másik lábával pedig lökte a kocsit. Így haladtak előre a sínen. A negyedik vágányon lévő apróbb járműveket főként a kiránduló gyerekek, gyerekes családok vizsgálgatják nagy érdeklődéssel. Felülnek rájuk, helyben vezetik és pilótának érzik magukat.

A Vasúti Járműkiállítás egész évben ingyenesen látogatható!

Beszámoló a 1286/2 hrsz. Dombrádi Szivattyúházról

A Kormány az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdés c) és e) pontja, valamint a 36. § (3) bekezdése alapján úgy döntött, hogy az állami vagyonba tartozó 1286/2 hrsz. Szivattyúház, ingyenesen, Dombrád Város Önkormányzat tulajdonába került, múzeumi hasznosítás céljából.


Az állami vagyonba tartozó ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló megállapodásban, mely Dombrád Város Önkormányzata, az MNV Zrt., és a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság között jött létre, vállalta az előírt kötelezettségeket. Ezen feladatok ellátását jelen beszámoló keretében kívánom ismertetni:

Az ingatlant Dombrád Város Önkormányzata a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 42.§.-a szerinti múzeum céljára vette tulajdonába és a település egyik kiemelt fontosságú helyi értékeként hagyományápolás és az épített környezet védelmének szellemében szeretné bemutatni az itt élőknek illetve a településre látogatóknak.

A Szivattyúház környezetvédelmi, tűzszerészeti, vegyvédelmi és az esetleges egyéb szennyeződésektől mentesítve lett. A környezet állapota felmért és kármentesített. Az épület állagának megóvása érdekében külső és belső festésre került sor. A gépek felújításra kerültek, bemutatásra alkalmassá váltak.

A település számára mindig is fontos volt történelmi múltjának, egykori épített környezetének megismerése, bemutatása.

Értékelés:
(9 szavazat)