Jogszabályban meghatározott közfeladata

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti alapfeladatok: általános iskolai nevelés-oktatás, nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása, gimnáziumi nevelés-oktatás, nemzetiség gimnáziumi nevelése-oktatása, alapfokú művészetoktatás, fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai nevelése-oktatása, azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az iskolai ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt.

Ezen belül az intézmény ellátja:

• a) a sajátos nevelési igényű gyermekek (az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, illetve a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd) általános iskolai integrált nevelését-oktatását;
• aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd;
• b) a diszlexia, diszgráfia, a beszédritmus zavara (dadogás, hadarás) illetve ezek halmozott előfordulása miatt beszédfogyatékos gyermekek gimnáziumi nevelését-oktatását,
• c) hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált általános iskolai és gimnáziumi oktatását,
• d) a képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítést,
• e) a kompetencia-alapú nevelést és oktatást,
• f) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek integrált általános iskolai és gimnáziumi nevelését-oktatását is.

Általános iskolai alaptevékenységi szakfeladatok:

• 852011 - Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam)
• 852012 - Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam)
• 852013 - Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
• 852014 - Általános iskolai felnőttoktatás (1–4. évfolyam)
• 852021 - Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam)
• 852022 - Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam)
• 852023 - Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
• 852024 - Általános iskolai felnőttoktatás (5–8. évfolyam)
• 855911 - Általános iskolai napközi otthoni nevelés
• 855912 - Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése
• 855914 - Általános iskolai tanulószobai nevelés
• 855915 - Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése
• 890111 - Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok
• 890114 - A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok
• 890115 - Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére

Gimnáziumi alaptevékenységi szakfeladatok

• 853111 - Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9–12/13. évfolyam)
• 853112 - Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9–12/13. évfolyam)
• 853114 - Gimnáziumi felnőttoktatás (9–12/13. évfolyam)
• 890111 - Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok
• 890114 - A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok
• 890115 - Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére

Művészeti iskolai alaptevékenységi szakfeladatok

• 852031 - Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban
• 852032 - Alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti, táncművészeti, szín-és bábművészeti ágban

Az iskola évfolyamainak száma

• a. Általános Iskola 1 - 8 évfolyam.
• b. Gimnázium:
  nappali oktatás 9 - 12 évfolyam,
  felnőtt esti oktatás 9 - 12 évfolyam.
• c. Művészeti iskola 1 – 6 évfolyam.

Iskolánk rövid története

1659 – ben kezdődik el az oktatás. Az első tanítók “tógás dákok”, vagyis azok a tanulást abbahagyott diákok, akiket Báthory Zsófia kiutasított a “Bodrog parti Athénból”.(Sárospatak)

1945 – előtt községünkben felekezeti iskolák voltak. Református, katolikus, zsidó iskolák.

1945- től 1948 - ig fokozatosan felszámolódott a polgári iskola. 1948-ban államosították az iskolákat. Az államosítás után három helyen 14 tanteremben folyt a tanítás.

1970 – ben a lakosság segítségével a községi tanács megépítette a kor színvonalának megfelelő emeletes iskolát 8 tanteremmel, saját konyhával, szolgálati lakással és kisegítő helyiségeivel.

Fokozatosan történt a körzetesítés.

1992 - ben az emeletes iskola lapostetős szerkezetének megváltoztatásával az iskola tetőtér beépítésével 6 korszerűen berendezett tanteremmel bővült az iskola, amelyben helyet kapott egy korszerűen berendezett számítástechnikai terem.

1996 december 6 – án iskolánk felvette Móra Ferenc nevét.

1997 - ben elkészült és átadásra került egy középfokú intézmény, amelyben 1998 szeptemberében elkezdődött a 4 osztályos gimnáziumi oktatás.

Móra díj

Iskolánk a Móra díjat azon tanulóinak adományozza, akik a gimnáziumban négy éven keresztül kitűnő tanulmányi eredményt értek el.

Általános iskola

A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik, amely jelentkezés alapján történik. A jogviszony létesítéséről az igazgató dönt a jogszabályok figyelembe vételével. A felvétel ill. az átvétel feltétele, hogy a tanuló, szülő elfogadja az iskola Pedagógiai Programját, helyi tantervét és házirendjét. Tanév közbeni átvétel esetén a házirendben a tanulót megillető jogok gyakorlása és a számukra előírt kötelezettségek teljesítése a beíratás napjától illetik meg a tanulót ill. ettől kezdve kérhető számon.

Elsősök beirtása, minden évben a városi önkormányzat által meghirdetett időpontban történik.

Gimnázium

• A középiskolai felvételi kérelmet az általános iskolai tanulói jogviszony fennállása alatt az általános iskola útján, aki nem áll tanulói jogviszonyban, az közvetlenül nyújtja be a középiskolába az e célra forgalomba hozott felvételi jelentkezési lapon.
• A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által elkészített és a hivatal honlapján közzétett jelentkezési lapon kell benyújtani. A jelentkezési lap másolható. A felvételi kérelem nem utasítható el azon az alapon, hogy nem a közzétett jelentkezési lapon nyújtották be. Amennyiben a jelentkezést nem a közzétett jelentkezési lapon nyújtották be, a kérelemben érintett középfokú iskola a felvételi eljáráshoz szükséges adatok öt munkanapon belüli pótlására felszólítja a kérelem benyújtóját.
• A középiskolai felvételi kérelmeket a tanév rendjében meghatározott időszakban kell benyújtani, illetve elbírálni
• A felvételi kérelmekről az iskolánkban kizárólag a tanulmányi eredmények alapján döntünk.

Alapfokú Művészetoktatás

Az alapfokú művészetoktatási intézménybe jelentkező képességeit az iskola – adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű – pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálásához, továbbá arra, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészetoktatási intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján.

Az iskola munkarendje

Az iskola éves munkarendjét a tantestület, a szülői szervezet és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. Erről az osztályfőnök ad tájékoztatást a tanulóknak, az osztályfőnöki órán, a szülőknek az első szülői értekezleten.

• Az iskola nyitva tartása:
• Az iskola a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 7. 30-18. 00 óráig tart nyitva.
• Az iskola hivatalos munkaideje tanítási napokon: 7.30 órától 18.00 óráig tart. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján.
• Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik.
• Az intézményt egyébként zárva kell tartani!
• Iskolánkban a tanítás 8 órakor kezdőik. A pontos órakezdés érdekében a tanulónak 7,45 órára kell beérkezni.
• A tanítási órák 45 percesek, köztük 10 perc szünet van, kivéve a második szünetet, ami 20 perces. A tanítási óra végét csengő jelzi, ami az órát tartó szaktanárnak jelzi, hogy az órát fejezze be.
• Az óraközi szünetekkel a tanulók maguk rendelkeznek. A szünet felhasználható az iskola más épületeibe való átvonulásra. Hetes kivételével az időjárásnak megfelelően vonuljanak ki az udvarra, csengetéskor sorakozó zárt rendben való vonulás a tantermekbe. Az órát tartó pedagógus megérkezéséig a hetesek kötelesek az osztály rendjéről, az ésszerű fegyelemről gondoskodni.
• Az iskola könyvtára minden nap egy órában nyitva van.
• Az iskola titkársága minden tanítási napon reggel 9-12 óra között tart ügyfélfogadást Egyéb időpontokban a titkárság a tanulók egyéb adminisztratív ügyeit intézik, ezért nincs ügyfélfogadás.
• Az iskola területét a tanuló a szülő kérésére és csak az osztályfőnöke engedélyével hagyhatja el. Az iskola épületei között a tanulók az óraközi szünetekben vonulnak át, ehhez külön iskola elhagyási engedély nem szükséges. Mentesül a tanuló a kötelezettség alól, ha olyan esetben hagyja el engedély nélkül az iskola területét, amikor az, az adott helyzetben elvárható volt tőle (pl. rosszullét, baleset hárítása, veszélyhelyzet tűz, stb.)
• A naplókat csak a pedagógus viheti be az osztályterembe.
• Az utolsó óra után a tanulók kötelesek a szemetet a padokból kivenni. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tanteremben ne maradjon égve a villany, ablakok zárva legyenek.
• A tanórákon kívüli, esti, hétvégi foglalkozások szervezőinek, résztvevőinek és a felelős tanároknak a névsorát előzetes terem – és időpont egyeztetés után az igazgató engedélyezi.
• A rendezvényeken résztvevő tanulókért és a programokért a szervezők a felelősek. A tanítás nélküli munkanapokon szervezett rendezvényekről való távolmaradást a tanítási napok rendje szerint kell igazolni.

Az alapfokú művészetoktatás munkarendje

Az alapfokú művészetoktatás órái délután, az utolsó tanítási órák után tarthatók. Hangszerhasználat rendje: Tanári felügyelettel használható.

Ügyeleti rend

A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére, rendkívüli esetben köteles értesíteni az intézmény vezetőjét.

Az iskolában reggel 7.30 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.

A délutáni napközis foglalkozások, szakkörök, felzárkóztatók, az alapfokú művészetoktatás óra és sportfoglalkozások alatt és szünetekben a foglalkozásokat tartó pedagógus felel a rendért, a tanulók biztonságáért.

Étkezési rend

A tanulók igénybe vehetik az iskolában működő ebédélőt melyben az iskola, térítéses ebédet kínál fel. Az ebédidő 11,40-től l4 óráig tart.

Csengetési rend

A tanórán kívüli foglalkozások

A tanórán kívüli foglalkozásokat l4 órától l7 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet.

A tanuló a tantervi anyagon túlmenően tudományos, technikai művészeti, szakmai stb. érdeklődésének kielégítésér, alkotó képességeinek fejlesztése céljából részt vehet iskolai diákkörök (fakultatív óra, szakkör, énekkar, önképző kör, sportkör, egyéb) létrehozásában és munkájában. A tanuló javasolhatja az e pontban említett diákkörök megalapítását is.

A diákkörök szeptember elején kezdik meg működésüket és a tanév végéig, tartanak, A tevékenységéről év elején az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat. A diákkörök pedagógus felelőseiről az iskola titkárságán tájékozódhatnak a tanulók.

A diákkörre történő jelentkezés után a tanuló köteles, egy tanítási év időtartamára, a foglalkozáson részt venni.

Az iskolában tanítási idő után iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 19 óráig befejeződjön, valamint a tanulókra legalább 1 felnőtt felügyeljen. Ilyen irányú programok megszervezéséhez legkésőbb a rendezvény előtti ötödik munkanapon egyeztetni kell az iskola titkárságával a szükséges termeket és felszereléseket. Az iskola igazgatójának engedélyével a program 19 óránál később is befejeződhet.

Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:

• napközi otthon,
• egyéb tanórán kívüli foglalkozások.
• szakkörök,
• énekkar,
• diáksportkör,
• felzárkóztató foglalkoztatások,
• tehetségfejlesztő foglalkozások,
• továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,
• művészeti foglalkozások.

Tanulmányi kirándulások, túrák:

Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal egy időpontban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük.

Az iskola nevelői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.

Tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők:

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

Intézményi rendezvények, ünnepek

Ünnepélyek

• Tanévnyitó
• Nemzeti ünnep október 23.
• Szalagavató
• Karácsony
• Március 15.
• Anyák napja
• Ballagás (általános iskola, gimnázium)
• Megemlékezések
• Aradi vértanuk napja
• Kommunizmus áldozatainak emléknapja
• Holokauszt